Tenyeremen hordom az idõt
És a jövõ fényes üveggömbje
Sebesen forog szemem elõtt,
Benne millió színes szemcse.
Mit hord magában, ez rejtelem,
Forgatják láthatatlan kezek,
Titkát meg nem fejthetem,
Jégbezárt emlékeket temet.
Egymáshoz bújva téged vár
Jónak és rossznak õskezdete,
Ezernyi angyalkapu nyitva már,
Rajtad áll, melyiken lépsz be.
Újévet hozza vidáman
Szilveszter,
valamit mégis
elfelejtett:
az ó évet
egymagamban
hogyan űzzem
ősz fejemmel
lassú lábbal
magányosan
bizony
sehogy sem megy
hangulattal.
Az új évet ugyan
kivel várjam?
Ha éjfélt üt a falióra
nincs koccintás,
megcsendülnek a
harangok,
belehasítanak
a régi hangok,
valami a távolból
mintha sejlene:
B.U.É.K. kedvesem…
Valós világba csöppenek
jönnek az SMS-ek
lányom, fiam, unokáim
küldik nekem,
egyik vicces,
másik idézet,
meleg ágyamban
olvasom,
ez mind egy fajta
szeretet,
csak éppen
hangtalanul
elindult
az új évem.
Utolsó lépteivel ballag kitaposott ösvényén az esztendő,
Elmélázva pörgeti végig mindennapjait ami veszendő,
Színes álmok reményének fényében tündöklő elérhető vágyak,
Lassuló dallamok, kétségbeesett pillanatok örvénye a mában,
Bízzunk sorsunkban, megtalálja a leghelyesebb irányt,
Új év köszönt reánk, mindenkinek elhozza amit csak kíván,
Éjfélt üt az óra, pezsgő gyöngyözve táncol poharainkban,
Napkorongunk fénye ragyog, napjainkat bearanyozza.
Boldog Új Évet Kívánok mindenkinek, egészségben,
Alkotókedvet, versek és prózák reményében!
VALI75: SZILVESZTER
Hogy szalad az idő
Dátum-névnap
Vendégkönyvem
Számláló
Indulás: 2007-07-14
Csevegjünk
zene video
Napkorongon megjelent verseim
AZ ÚJÉV KÜSZÖBÉN
Vannak álmaim, vannak vágyaim,
De nincsenek már fogadkozásaim.
Elszámoltam a múlttal, lezártam.
Csak emlékekből nem lehet élni!
Még fagyos a szívem, üres a lélek,
De már nem vágyom azt a régit!
A romokon épülhet talán valami,
Ami százszor szebb lehet, akár...
Akarni, hinni és bízni kell ismét,
Elhinni, hogy elolvadhat a jég is!
Süthet rám a nap ezernyi sugara,
S boldog is lehet az év háromszázhatvanöt napja!
