39 Karácsonyeste
Ó, te öreg, szakállas Karácsonyeste
Karácsonyeste
Havas, kicsi réten piciny házikó,
Milyen nagy pelyhekben hull odakint a hó!
S szeretet integet felhők mögül lesve,
Ó, te öreg, szakállas Karácsonyeste,
Az egyik virgonc pehely kacagva száll le
Lopva a házikó ablakán benézve.
Nini, hogy odabent milyen világos van!
Sok kicsi gyertya ég a drága fahonban.
S szól a lágy zene, ó, ki tudhatja, honnan,
Talán a szél fújta arra nagy titokban?
Ó, csak néhány pindurka gyermek énekel,
Az szállhat innen olyan messze-messze el.
Díszítik a fát együtt kicsik és nagyok,
Ki teszi fel a végén rá a csillagot?
Bizony a legkisebb idén a nap hőse,
De ki lesz a nagy csillagvitéz jövőre?
|