A szél, simán, könnyen halad A fák között és hirtelen Bódító illatot szétszórt Az erdőben, mindenütt.
A környező virágok csodálkoztak: - Talán eljött vendégségbe Valami istennő az angyaloktól, Hogy megrészegítsen? - Nem, feleli egy hang, önelégülten, A nap felé fordítva a fejét, Az a virág, amely virág a virágok között, Ez a legnagyobb az erdőben és az én vagyok Mondta az erdei ibolya
Nincs is itt még hozzám hasonló, Istennő csak én vagyok! - Jaj, az erdő azt mondja neki: Rossz és nehéz a szagod.
Te nagy vagy és színes, De az istennő egy másik virág... Nézd meg azt a vékonyat, Azt a gyengéd, elbűvölő szálat.
Csak ül az árnyékban, a föld felé hajolva, Fehér, kicsi, kerek könnyek, Ezüst harangok a szélben és itt mindennek illata.
Ő a virág, ő az istennő, Először virágzott. Mennyei illatot hozott nekünk És gyöngyvirágnak hívják őt.
Oh te csodálatos, szépséges természet,
Újra itt a tavasz, itt van a kikelet.
Lágy szellő hárfázik, rügy fakad az ágon,
Felölti minden vendég, a jelmezét az erdei bálon.
Szerte zsenge hajtások nyílnak,
Levelet, s bimbókból virágot bontanak.
Nyílik már a gólyahír,
erdő, mező újra víg.
Bontja szirmukat az ibolyák,
Bokrok alján már hóvirág kukucskál.
Bódító virágillat, árad szét a levegőbe,
Amely finoman körbelengi lelkünket.
Hazatérnek a fecskék, gólyák, egyre szebb a liget
Zajos megint a mező és a kert, lágy szellő lengedez.
Újra folyik a patak, énekelnek a madarak.
Madarak kórusa felkelti a tavaszt,
Az ember is boldog, hogy madár énekre ébred.
Kék sátor alatt, tarka virágszőnyeg, zümmögnek már a méhek.
Szivárványszínű lepkék ide-oda repkednek,
Olyan kecsesen, mint ahogy a tavaszi tündérek táncot lejtenek.
Tavasszal a szívünk, szerelemre lobban.
Tapasztalhatjuk ezt az érzést, ebben az időszakban.
Sóvárgunk utána, szívünkben él a remény.
Ha átéljük, s ezzel minden fájdalom véget ér.
Hamar itt a húsvét, a tavasz nagy ünnepe.
Nyuszi díszes tojás, a termékenység jelképe.
Régi szép tradíció, gyerekek öröme.
Szép hagyomány a locsolkodás , mindnyájunk ünnepe.
Oh te csodálatos , szépséges természet,
Már régóta vártunk, adtál nekünk sok szépet.
Meleget, új reményt, virágot, szerelmet,
Hálás a szívünk, köszönjük ezt neked.
Kellemes az idő, már nem mondunk panaszt,
Elmúlt a hideg tél, árad a tavasz.