63 Szeretőm a tavasz
Nekem csak egy szeretőm van: a tavasz.
Szeretőm, a tavasz
Minden évben egyszer elönt a fájdalom.
Az okát - nem büszkén, de - vállalom:
Magányos szívemből ömlik a panasz,
Nekem csak egy szeretőm van: a tavasz.
Messze elkerül az igazi szerelem.
A virágzó természet egyetlen kedvesem.
De ha együtt vagyunk, örömöm sehol sincs,
Szívem egyre súgja: arra a párra tekints!
És én bolond, oda is nézek: kik azok?
Szinte sírva látom, milyen boldog kamaszok.
Érzik egymást bőrükön, ajkukon,
- Szeretlek - hallatják mutáló hangjukon.
- Szeretlek - súgom én is egy fának,
Könnyes arcom simítom oldalának.
De nem felel senki, nem zörren levél,
Csak észrevétlenül ölel a tavaszi szél.
|