03 Ölelő férfitest
Szerelmem a napfényes nyárba pihen, suhog,
Ölelő férfitest
Világgá kiáltom végre, mint aki boldog,
gyönyör, ha bódult, csillogó szemembe rebben.
Szerelmem a napfényes nyárba pihen, suhog,
mint katicabogár szárnya, ha csókra lebben.
Mert az ölelő férfitest feledhetetlen,
vonagló vággyá őrjít, mint akár pénzéhes
izzadt, mohó embert a kapzsi révületben,
forrósodó vére, perzselő lángként vétkes.
A ködfátyolba burkolt pironkodó hajnal,
melyet rögre záporozó bő eső ölel,
s a kinyílott pünkösdi rózsa remeg jajjal.
Izzó vágyat s édes mámort hint, boldogan el.
Világgá kiáltom végre, mint aki boldog,
gyönyör, ha bódult, csillogó szemembe rebben.
Szerelmem a napfényes nyárba pihen, suhog,
mint katicabogár szárnya, ha csókra lebben.
|