09 Nyári ábránd
Szívünkben tüzes mámort hoz a nyár.
Nyári ábránd
A természet lágy hullámát csalfán
Kergeti a nyári, perzselő szél.
Vágyálom tükrös éjén, lángra gyúl
A nagy szerelem, vágy, a szenvedély.
Szívünkben tüzes mámort hoz a nyár.
Elragad, nem ismer kort s akadályt.
Izzón parázslik, majd forró tüze
Lobban, érző képzelet elragad.
A lángra gyúlt szív tüzesen éget.
Nyári napsütés melegét érzed.
Szikrázó Nap bíboros hajnalán
Bólingat a zöld, harmatos fűszál.
A lombos fa díszes, ékes a táj.
Bársonyos, füves rétek pompáznak.
Tengernyi, szép virágok virulnak.
Bódít az akácerdők illata.
Virágzik a muskátli, a rózsa.
Este a nap fáradságát érzed.
Megpihen kezed az Ő kezén.
Nyári ábránd volt az élet egén.
|