47 A nagy égés
Párban-vágyban-ágyban szép is lenne veled!
A nagy égés
NYurga ifjak - három legény - mind nagyszájú,
Áll, lóg körben – zsúfoltság van - a peronon,
Ringatva-rázódva a fülledt vasúton.
Tettrekészek, nőstényt lesnek, hímharcosok,
Ereikben vágtat, lüktet a forró vér,
Riadóznak a nőre éhes hormonok,
Mellük pólójukba éppen csakhogy elfér,
Éhhel szerelemre vágynak szívdobogva:
Szemben velük – elfordulva - csinos lányka,
Egész kicsit – csípőt hajtva - kihajolva,
Titokzatos, megcsábító nő-palánta.
- Sosem láttam még korábban ennél szebbet!
Zaza izgatottan, hevülve kántálja:
- Erre fordítsd csodálatos bogár-szemed!
Rám nézz, leendő új fiúdra, te drága!
- Ej, ne légy ily ingerlően erőszakos!
Látod, hallgat, megvet, nem akar ő téged,
Elfordulva rajtunk nevet, megalázón,
Mondom neked haver, húzzad be a féket!
- Nem mondanád meg csak tán a keresztneved?
- Aligára kirándulni gyere velünk!
Párban-vágyban-ágyban szép is lenne veled!
Strandra úszni, buliba meg rázni megyünk.
- Ürkü merge, haszmarladik csokra mergöl! -
Tekint rájuk csodálkozva egy éj-szempár,
Értetlenül, várakozón, sokat kérdőn.
- Szent ég! Egy török lány! Mit keres itt? Ne már!
- Pupákok, mutassunk izgatóan újat!
- Ilyet nem lát holt-biztosan Isztambulban,
Hogy szeretnek a férfiak Magyarhonban!
Elérnek ekkorra egy piciny állomást,
Nőnk - kacsójával intve búcsút - ím leszáll,
És egy segítőkész utasnak szól vissza:
- Szervusz, legyen tovább is jó utad, Pista!
|