54 Álmodok
Álmodok a tüzes nyárról, a huncut napsugárról
Álmodok
Álmodok a tüzes nyárról,
a huncut napsugárról,
elképzelem, hogy rámtalál amott,
a nagy tölgyfán, s követ hűen majd mindenhová.
Álmodok aranykalászról,
bársonyos, füves domboldalról, néhai kis ágyikomról.
Álmodok ezer virág illatáról,
s bájos tücsök-muzsikáról, mely derengő éjszakákon,
megálmodott csillagok alatt mindig megtalál.
Álmodok csillámló kék tópartról,
hűvősen kék óceánról, s kistestvérükről, a megtisztító dicső esőről,
hogy feloldoznak majd, mint oly sokszor.
Álmodok bágyadt napsütésről és lágy szellőről,
égen kúszó hab-felhőkről, s hogy világotlátott barátaim,
most hozzám is ellátogatnak.
Álmodok a természetről, andalító pihenésről,
földöntúlról beszivárgó töretlen békességről.
Álmodok hőségről, szenvedélyről,
olvasztó ölelésről, s forró szerelemről...
S álmodok Rólad, kedvesem.
|