|
84 Téli vándor
Karácsony este némaság ül a tájon. Téli vándor
Karácsony este némaság ül a tájon.
Kihalt az utca, madár ül az ágon.
Teljesen mozdulatlan, mintha nem is élne.
Csak a szemén látszik, hogy még ébren.
Feltűnik egy ember, lassan baktat a hóban.
Kémleli a vidéket. Minden rendben van?
Ő a békesség angyala, vigyázza a rendet.
Ezen a szép napon senki se szenvedjen.
Szemnek láthatatlan, de itt jár közöttünk.
Az évnek ezen a napján megjelenik előttünk.
Ha bízunk magunkban, mikor leszáll az éj.
Meglátjuk egyszer és találkozhatunk vele még.
Mindenhol öröm és boldogság legyen.
Nehéz feladat a számára, de nem reménytelen.
Elhozza nekünk mi szemmel nem látható.
Szívünk dobbanásával azonban megtapasztalható.
Gyertya gyúl kezében s a magasba tartja.
Ami a lelkünkben rejlik, azt most megmutatja.
Egy aprócska láng csupán, mely szinte alig látszik.
Mégis oly erejű, hogy mindent bevilágít.
A szeretet tüze ez, mely mindenkiben ott él.
Minél erősebb bennünk, annál ragyogóbban ég.
Rajtunk múlik hát, milyen nagy a fénye.
Beboríthatja vele az egész emberiséget.
Vigyázzunk e fényre, mert drága kincs.
Könnyen kialszik, ha tápláló ereje nincs.
Őrizzük és óvjuk amíg csak lehet
Ki ne apadjon soha e melegség tengere.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
