046 Versek ihletője: A Napocska
2010.08.29. 14:17
A Nap minden fénye vigyáz ránk,
Versek ihletője: A Napocska
A Nap minden fénye vigyáz ránk,
mint anya a gyermekére
Nyáron, mint a csobogva habzó folyó
kíséri a gyümölcsök fejlődését
Könny sosem hull arcáról, gyöngyházfény
ragyogása vakítja szemünk
Magasan ül, mint a tornyok teteje,
nyújtózkodik, mint a korán kelő emberke
Este lehunyja szemét, mintha elfáradt volna
A Széllel szokott beszélgetni, de
teszi a dolgát tovább, rendületlen
Festők legnagyobb ihletője, oly gyönyörűséges, mint
a hajnal kelőben
Suttogja nyaralóknak: „Menjetek délre”, gondtalan egész évben
Feltöltődik, ha megkóstolja az érett eper ízét, mit oly nagy gonddal készít
Nem kell hajóra szállnia soha, őt mindenhol jól látni
Inni, issza az emberek kacagását , szíve óriási
Sok beceneve van, mindet szereti
Takarója maga az éjszaka, párnácskája bárányfelhő
Fürdik esőben, úszik, ha szivárvány van
Délben a helyén ebédel, izzó tüzet lövell
Verseket ír, vagy ő róla írnak, ki tudja?
Az én versem őróla íródott, szeretettel Gyöngy oldaláraJ
|