014 Ünnepi vacsora
Majd nyakon öntöm jó forró tejjel
Ünnepi vacsora
Félretettem a kifliket szikkadni
Igen, van már három vagy négy napja,
Nincs más dolgom most, mint szépen felvágni,
Oly fél centi vastag karikákra.
Mély tűzálló tálba halmozom őket,
Majd nyakon öntöm jó forró tejjel;
Átjárja az íze így a kifliket,
Keverem is össze, de nem kézzel!
Ott hagyom aztán, hadd hűljön a tál és
Sietve most a mákot darálom,
Gazdagon megszórom, ne legyen kevés,
Utána pedig rögvest tálalom.
Barátom, nincs is ennél jobb vacsora,
Adj még egy kicsit a tányéromra!
|