14-Tavasz
![](portal/gyongy-design/image/news/1490269767.jpg)
Ne kérdezd miért szép a világ,
Ha szirmot bont ezer orgonavirág!
Ha rózsaszínbe borul a táj, ne gondolj
a régi rosszra már!
Ne kérdezd miért szép a világ,
Ha szirmot bont ezer orgonavirág!
Ha rózsaszínbe borul a táj, ne gondolj
a régi rosszra már!
Az őszi hervadást messze fújta el a szél,
a Föld kezéből kihajt végre az új remény.
Hiába nem történik semmi sem,
az ég kéklő fátyla ring-ring szelíden.
Folyók sodrásában harmatcsepp hempereg,
Úszik libben-lebben, s eltűnik mire észreveszed.
Az idő is így rohan: évszak évszaknak köszön,
Majd elborít mindent a színes virágözön.
Ha díszei ékként szívedre hullanak,
Ragyogásában találd meg te is önmagad!
Ölelj fel drága, lelki kincseket,
S örülj, mert ha kis időre is,
Ez a csoda a tiéd lehetett!
Ne kérdezd miért szép a világ,
Ha szirmot bont ezer orgonavirág!
Ha rózsaszínbe borul a táj,
Csillaglépted nyomán, boldogság hull reád…
|