Amit elhozott

Oly nagy erőfeszítéssel csicsereg a magasból,

hogy beleremeg az összes farktoll

mi apró, és gyönyörű testét díszíti,

a cseresznyefa tetejéről kiáltja ki,

alig bírta már ezt kivárni,

boldogan akarja bennem is megerősíteni,

hogy végre eljött, itt vala

e rigó kedvenc évszaka.

Hol nemrég még jég pusztított és hó takart,

most zöld a pázsit és eszeveszetten hajt

az összes kis virág, az arcokra mosolyt csal.

Sétálok, és élvezem, ilyet rég nem éreztem,

semmire el nem cserélem ez illatokat,

melyeket a természet ilyenkor az embernek osztogat.

Magával ragad a látvány, melyben részesülök,

mikor a réten, a virágok tengerében fürdök.

A macskám párt keres, sietve megszökik,

ahogy a hosszas álmodozás után ébredő,

a szerelemre éhező állatok is követik

e példát, románcuk gyümölcse, a kölykök

nyüszögése hallatszik az erdő sokaságában.

Fülelek és hallgatom, ahogy az anyjuk

csitítja őket, rájuk száll a nyugalom.

Aztán ahogy a meleg éj eljő, fejem én is lehajtom.

A szürke és halovány mindennapok után,

újra feltölt a színskála, mely szemeim elé tárulva

bizonyítja erejét, és most nem a fizikai erőre gondolok,

hanem a belülről melegítő, szíveket újra felderítő

érzelmi löketre, mely a kezét nyújtja, s felkarol,

mosolyogva, ölelve, barátomként fogadom,

akárcsak egy madár, ki messziről szállt haza,

hogy e hatást végre megkaphassa.

A nap sugarai kimondatlan versenyt futnak,

a jámbor felhőkkel szüntelen táncolnak,

kik néha esővel segítik a kis csemeték növekedését,

s e cseppek szivárvánnyal koronázzák az ég kerekét.

Én itt ülök, figyelem e körforgás szent menetét,

szerencsésnek vallom magam, hogy részese maradhatok,

boldogság, mi eltölt, mikor a szabadban munkálkodok.

Igen, én itt otthon vagyok.

Mindenhol megtalálni e varázst,

a daliás hegyeken fent, a sík rónákon át,

bárhol vagyok pitypangok takarnak mikor leheverek,

kobakom alá párnát formáznak a százszorszépek.

A rigó álmomat lefordítja és fütyüli,

örül, hisz megbizonyosodott már róla,

hogy a tavasz számunkra mindig ugyanazt hozza;

az drága időt, a gondtalanságra.