|
84-Egy csokornyi tavasz
Vonattal robog tova a hideg,
a langy meleg a kertek alatt érkezik.
Egy kis ibolya a levelek közt zizeg
és orgona színével egy tyúkhúrnak kérkedik.
Egy csokornyi tavasz
Bőröndjével kezében a tél
dér lábakon az állomásra siet.
Épp begördül egy szerelvény –
felszáll rá és retúrt fizet.
Vonattal robog tova a hideg,
a langy meleg a kertek alatt érkezik.
Egy kis ibolya a levelek közt zizeg
és orgona színével egy tyúkhúrnak kérkedik.
Felhők lógnak le az égről,
úgy lesik, hogy közeleg a tavasz.
Egy öreg tölgy is emlékszik rá régről,
üdvözlésére a fák térdig hajlanak.
Meztelen talppal áll a réten a tavasz,
harmatot lehel a haragoszöld fűre.
S hogy meg ne hűljön, sálat varrat:
a nap sugarát, mint cérnát, befűzte egy tűbe.
Krókusz-színű kendő, jácint a szegélye,
közepébe öltve virág, tulipán piros.
S hogy szép legyen, egy aranyeső ráhint
egy egész kosárnyi sárga szirmot.
Ébred minden a fagyos tél után,
fúj a szellőrózsa és zörög a haraszt.
Egy kisfiú nagyot rikkant aznap délután:
- Végre valahára itt a tavasz!
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
