köszöntő
Menü
Írj nekem
kedvenc vers Tőletek
ytop : Gyöngyvirág
A szél, simán, könnyen halad
A fák között és hirtelen
Bódító illatot szétszórt
Az erdőben, mindenütt.
A környező virágok csodálkoztak:
- Talán eljött vendégségbe
Valami istennő az angyaloktól,
Hogy megrészegítsen?
- Nem, feleli egy hang, önelégülten,
A nap felé fordítva a fejét,
Az a virág, amely virág a virágok között,
Ez a legnagyobb az erdőben és az én vagyok
Mondta az erdei ibolya
Nincs is itt még hozzám hasonló,
Istennő csak én vagyok!
- Jaj, az erdő azt mondja neki:
Rossz és nehéz a szagod.
Te nagy vagy és színes,
De az istennő egy másik virág...
Nézd meg azt a vékonyat,
Azt a gyengéd, elbűvölő szálat.
Csak ül az árnyékban,
a föld felé hajolva,
Fehér, kicsi, kerek könnyek,
Ezüst harangok a szélben és itt mindennek illata.
Ő a virág, ő az istennő,
Először virágzott.
Mennyei illatot hozott nekünk
És gyöngyvirágnak hívják őt.
Nézzetek be!
Zene
Aktuális kép
Tavaszi napsütés pályázati versek
109-Májusi gondolatok
Illatos május, hulló virágszirmokkal
borított, szélborzolt útjaidon járok.
Madarak énekelnek, bogarak zsongnak.
11- A tavaszi napsütés
A vidámság virágról virágra száll
zöldellő fákon egy madárka vár
a tavasz eljött a vidámság megjött
110-Tél a tavaszban
Nárciszillatú felhőiddel
virágos tavasz, mért tűntél el?
Napsütötte bimbók, rügyek
ígéretei dermedtek meg.
111-Megújulás
Tavaszt ringatsz már az alvó ágakon
Rügycsókoló szellő, langyos lehelet.
Fény győzedelmeskedett az árnyakon,
Illatfelhő leng az álmos föld felett.
112-Télidő tavasszal
De ne gondold, pártolód tél, nem akad!
Lejárt az időd, fuss, míg a perc szabad!
Dühöngő fergeteg, most ne kiabálj!
Csitulj, csitulj! Tavaszt érzek.- Erre jár!
113-Tavasz
Érkezik tavaszunk! – fecseg a patak,
S hegyről a völgybe kacagva szalad.
Tar erdők nyújtóznak, álmuknak vége,
Ébredő gondolat a szép természet.
114-Tündér tavasz
Tündérleány, drága szép Tavasz,
Cirógasson végre a Nap sugara!
Varázskezedtől ébred a vidék,
Lágy szellő bujkál a fűzfák hegyén.
115-Virágszerelem
Bíborszínű selyemmályva
Tó tükrébe belenéz
Meglibbenti gyűrt szoknyáját
Hol késik már a vitéz?
116-Pillangó a kertemben
Pödör nyelvű kis pillangó
Repült ma kertembe
Hullámzóan szép táncával
Virágot keresve
117-Tavasszal
Nekem a tavasz a legszebb a világon,
madárka csicsereg a rügyező faágon.
Ébred a természet, zöldbe borul a világ,
118-Invokáció a tavaszhoz
Szabálytalan formák, árnyak
Között futok árván
Adj cselekvő tudásvágyat
Tavasz mondd, hogy vársz rám
119-Reggeli füst
Tavaszillat táncol torkomon
Bizseregve ébredezem
Reménykedve fújom ki
Lábadozó lélegzetem
12-Tavaszi napsütés
Kinyílik az ibolya és a tulipán
Márciusban érkezik a gulipán
A tavasz felváltja a zord hideget
Mostmár az utcán senki sem didereg
120-Szélkabát
Tudod, könnyű hagyni,
Hogy fújja a hajad,
Elfújja a rég várt
Boldogító tavaszt
121-Naphimnusz
Láttam játszó madarakat
Körülvenni téged
Átöleltek, megragadtak,
Ünnepelték fényed
122-Tavaszi zsongás
Zöldül az erdő, zsendül a határ,
Melengeti a derűs napsugár.
Fák ágain madárkák csicseregnek,
Hirdetik, immár vége a hidegnek.
123-Hintázás
Körülnézek a kertben,
lenézek fentről,
az éledő világra,
közepén egy rózsaszín kis virágra.
124-Beleléptem a tavaszba
Megláttam milyen kincse van a mának.
Láttam már a barátot a fában,
Éreztem a gyönyört fűben, bogárban, virágban.
Ficánkolva fürödtem ebben a varázs világban,
125-Szabad kinyitni még
Hóvirággal köszön a szél;
egyszerű hódolat.
Ha bárki bármi mást beszél…
- Itt kikelet fakad! –
126-Félénk tavasz
A félénk tavasz lopva közelít.
Talán eltörte napfénykarjait?
A Földünk kérgét nem biztatja meg,
hogy élni jó, ébredni érdemes.
Dátum-névnap
Csevegjünk
zene video
VIDEO
Kedvec vers tőletek
vali75 : Gondolatok hangfoszlánya
Borongós hajnal, indigókék égbolton szunnyadó álom,
Tavasz reménysége időzik a virágzó fákon.
Messze távol feldereng, ébredő Nap fénye,
Festői szépségében pitymallik, ásít éppen.
Tekintetem kalandozik, míg kávémat kortyolom,
Gondolatok hangfoszlánya, zakatolnak monoton.
Erdőt-mezőt bejárva, csobbanó patak,
Fűzfaágak ölelkeznek, amott egy nyuszi szalad.
Méz szőke tincseimen szellő lengedez,
Nap csókolta homlokomon redőt keretez.
Nyugalom szekerét húzza, andalog a lélek,
Valaha gyorsult dallamokat komponált, már nem félek.
Hittel, alázattal, célok sűrűjében lelkesen,
Úttalan utakon bolyongva, elveszve.
Lelkem megsebezte, próbatételnek egyszer vége,
Optimista szemlélettel evezek, létem tengerében.