Gyöngy oldala
Tartalom
köszöntő

//animation11.gportal.hu/portal/animation11/image/1130619773.gif

 
Menü
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Írj nekem

 

  

 
kedvenc vers Tőletek

 

 

ytop: Gyöngyvirág

A szél, simán, könnyen halad
A fák között és hirtelen
Bódító illatot szétszórt
Az erdőben, mindenütt.

A környező virágok csodálkoztak:
- Talán eljött vendégségbe
Valami istennő az angyaloktól,
Hogy megrészegítsen?
- Nem, feleli egy hang, önelégülten,
A nap felé fordítva a fejét,
Az a virág, amely virág a virágok között,
Ez a legnagyobb az erdőben és az én vagyok
Mondta az erdei ibolya

Nincs is itt még hozzám hasonló,
Istennő csak én vagyok!
- Jaj, az erdő azt mondja neki:
Rossz és nehéz a szagod.

Te nagy vagy és színes,
De az istennő egy másik virág...
Nézd meg azt a vékonyat,
Azt a gyengéd, elbűvölő szálat.

Csak ül az árnyékban,
a föld felé hajolva,
Fehér, kicsi, kerek könnyek,
Ezüst harangok a szélben és itt mindennek illata.

Ő a virág, ő az istennő,
Először virágzott.
Mennyei illatot hozott nekünk
És gyöngyvirágnak hívják őt.

 
Nézzetek be!

 

Startlap - Startlap added a new photo.

 

 
Zene
 
Aktuális kép

Varázslatos havas táj Romániából!(képek, videó) - MetKép

 
2010. nyár pályázat
2010. nyár pályázat : 031 Régi nyár

031 Régi nyár

  2010.08.07. 15:26

Volt egyszer egy szép, régi nyár,


Régi nyár

 

Volt egyszer egy szép, régi nyár,

Leragyogott a holdsugár,

Midőn megnyílt az Anna bál,

És a ház előtt karcsú lány.

 

Rózsa selyem a ruhája

Virágdísz barna hajába’,

De nem hallja a lágy zenét,

Csak tördeli két szép kezét.

 

Elhall lassan a keringő,

De a táncosa csak nem jő.

Anyja hiába is hívja,

Vállkendőjét összefogja.

 

Nem megy ő egy tapodtat se,

Ha kell itt áll egész este,

De megvárja hű hadnagyát,

S néki adja minden táncát…

 

Lépések koppannak halkan,

Férfi áll a holdárnyékban.

Kezét a lány felé nyújtja,

Ki fejét mellére hajtja.

 

Pár simogató mozdulat,

Elsuttogott, forró szavak,

A férfinak mennie kell,

Táncra most nem kérheti fel.

 

De elhangzik az ígéret:

„Én itt leszek, várlak Téged!

S legyen Veled ez a rózsa,

Vigyázzon Rád Doberdóba’.”

 

Még egy csók, egy utolsó,

És bár elhal a búcsúszó,

A lány megtartja szavát,

Évente várja táncosát.

 

Nem hallja meg a híreket,

Szíve űzi a mérgeket.

Érzi, kedvese visszatér,

Nem csalhatja meg a remény…

 

És lám! Majd három év múltán,

Hadfi lép hozzá az utcán.

Még lassan, mankóval biceg,

Ám zsebén rózsa díszeleg.

 

Ott állnak, egymással szembe,

Szív néz fürkészve a szívbe,

Aztán… két test simul össze,

Hosszú percre - egy életre…

 

Nincs gátja a boldogságnak,

Eljött ideje a táncnak,

S ők forognak körbe-körbe,

Általuk hallott zenére.

 

 

 

 

   Nagyapám emlékére, aki kamaszként vett részt az első világháborúban, bár nem az olasz fronton, hanem Erdélyben, a Gyilkos-tó környékén. Ott hallotta ezt a történetet a hadnagyukról, aki megjárva Doberdót hozzájuk került, és kinek neve, sajnos, nem ismert.

 
Dátum-névnap
 
Számláló
Indulás: 2007-07-14
 
Csevegjünk
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
zene video
 
Kedvec vers tőletek

 

 

vali75: Gondolatok hangfoszlánya

Borongós hajnal, indigókék égbolton szunnyadó álom,
Tavasz reménysége időzik a virágzó fákon.
Messze távol feldereng, ébredő Nap fénye,
Festői szépségében pitymallik, ásít éppen.
Tekintetem kalandozik, míg kávémat kortyolom,
Gondolatok hangfoszlánya, zakatolnak monoton.
Erdőt-mezőt bejárva, csobbanó patak,
Fűzfaágak ölelkeznek, amott egy nyuszi szalad.
Méz szőke tincseimen szellő lengedez,
Nap csókolta homlokomon redőt keretez.
Nyugalom szekerét húzza, andalog a lélek,
Valaha gyorsult dallamokat komponált, már nem félek.
Hittel, alázattal, célok sűrűjében lelkesen,
Úttalan utakon bolyongva, elveszve.
Lelkem megsebezte, próbatételnek egyszer vége,
Optimista szemlélettel evezek, létem tengerében.