72 Ősz
Ezer falevél, mint kisgyermek, ha fél...
ŐSZ
Halott vagyok. Repülj hát messze tőlem
Szép ívű elmúlás temess s én, eltemetlek
Minthogyha volna kora a létezésnek
Játszunk most olyat. Viseljük ezt a terhet
Mert látni kell. Bordó szőnyegét előttünk
És minden az elmúlásba szépül
Ezer falevél, mint kisgyermek, ha fél…
Kering, kering, és a földre szédül
Tán búra ad okot, amit most hallanod kell
De nem vagyok prédikátor, hazudni is merek
Én soha nem mondtam ki olyan igazságot
Ami cáfolhatatlan… a természet is temet
És ím halott vagyok. S ha vágynál messze innen
Hidd el nekem, az ősz is télre vált
Szeretni. Egy törvény van egy parancsolat
És a szerelem az, az egy ami győzi a halált.
|