80 Őszi rege
Tűzpiros, narancsszín, azúr és zöld lepke, Pilleként követi szállongó falevél
Őszi rege
Nyármeleg Augusztus kalapját kéreti,
Színpompás kendőjét friss szellő lengeti.
Ragyogó fényszikra kihunyt a szemében,
Búcsúzik -, vándorbot látszik a kezében.
Szivárvány színei repkednek mellette,
Tűzpiros, narancsszín, azúr és zöld lepke,
Pilleként követi szállongó falevél,
Susogó szél viszi, eső is szemerkél.
Szent Mihály érkezik szüreti öltönnyel,
Présel a szőlőből mustot nagy örömmel.
Gesztenye pattog a zizegő avaron,
Krizantém nyílik a dérlepte udvaron.
Őszi szél süvöltve kavarja színeit,
Pirosból bíbor lesz, azúrból antracit.
Barnában, okkerben pózol a természet,
-Pasztell a divatos – gondol egy merészet.
Közeleg Katalin hiányos lepelben,
Reszket a bokorban a csípős hidegben,
Szent Mihály ölelő gyapjúval hevíti,
A szerelem testüket remegve érinti.
A természet legvégül megbékél sorsával,
Csendesség, nyugalom ragadja magával,
Aggastyán tölgyfái kopaszon megállnak,
Átadva magukat az elmúlás havának.
|