Gyöngy oldala
Tartalom
köszöntő

//animation11.gportal.hu/portal/animation11/image/1130619773.gif

 
Menü
 
Bejelentkezés
Felhasználónév:

Jelszó:
SúgóSúgó
Regisztráció
Elfelejtettem a jelszót
 
Írj nekem

 

  

 
kedvenc vers Tőletek

 

 

ytop: Gyöngyvirág

A szél, simán, könnyen halad
A fák között és hirtelen
Bódító illatot szétszórt
Az erdőben, mindenütt.

A környező virágok csodálkoztak:
- Talán eljött vendégségbe
Valami istennő az angyaloktól,
Hogy megrészegítsen?
- Nem, feleli egy hang, önelégülten,
A nap felé fordítva a fejét,
Az a virág, amely virág a virágok között,
Ez a legnagyobb az erdőben és az én vagyok
Mondta az erdei ibolya

Nincs is itt még hozzám hasonló,
Istennő csak én vagyok!
- Jaj, az erdő azt mondja neki:
Rossz és nehéz a szagod.

Te nagy vagy és színes,
De az istennő egy másik virág...
Nézd meg azt a vékonyat,
Azt a gyengéd, elbűvölő szálat.

Csak ül az árnyékban,
a föld felé hajolva,
Fehér, kicsi, kerek könnyek,
Ezüst harangok a szélben és itt mindennek illata.

Ő a virág, ő az istennő,
Először virágzott.
Mennyei illatot hozott nekünk
És gyöngyvirágnak hívják őt.

 
Nézzetek be!

 

Startlap - Startlap added a new photo.

 

 
Zene
 
Aktuális kép

Varázslatos havas táj Romániából!(képek, videó) - MetKép

 
2009. ősz pályázat
2009. ősz pályázat : 89 Elmúlik

89 Elmúlik

Elmúlt a nyár, elmúlt, mint minden,


 

Elmúlik 

Elmúlt a nyár, elmúlt, mint minden,

Mi az idő forgatagában semmivé válik.

Mégis most megjelent valami új,

Itt van nekünk helyette az Ősz, ki

Vigasztal minket színeivel, hintázik

Ezernyi színben és pompában a sok falevél. 

Minden elmúlás valami öröm, mert

Helyette újat kapunk, bár lehet másként,

De egy sokkal gyönyörűbb létet.

Így élhet boldogságban a vén,

Kiben a fiatal évek már csak emlékként

Élnek, de lelke már a jövőben keresgél. 

Múlik minden, mint ahogy a szerelem is,

Hiába oly’ erős, míg tart, mert minden

Kötelék, mi összefűz, egyszer végleg megszakad.

De mégis helyébe valami más lép,

Mit sosem kértünk, mégis kaptunk ingyen

Melyet úgy hívunk magunk közt, hogy remény. 

De mily’ szép a természet, ki úgy változtatja arcát,

Ahogy az égiek azt már jól előre elrendelték,

Hogy mikor tavasz, mikor tél, vagy nyár,

Vagy épp ősz legyen, valóban csodálni való.

S ha a nyarat már odafönn el is temették,

Megkapjuk cserébe az Őszt, mint ajándék.  

Itt vagy hát, drága Ősz, hadd lássalak míg

Velem vagy, mert utána te is tovább mégy

Szó nélkül, nem kérdezel senkit, hogy maradj-e.

Mert a lét csupa változás, ismétlés nélkül,

S ha már úgy gondolja, hogy harcra kész

Itt hagy, mint ahogy teszi azt minden teremtmény. 

Ezért mondom: ilyen a halál is, mint az ősz, s a nyár,

S mint minden évszak, mely gyönyörködtet minket.

Elmúlik az élet, mint a szerelem, s mint a falevél,

Hogy helyére valami sokkal nagyobb kincset

Kapjunk, mit nem kértünk, mégis kaptunk ingyen,

Melyet úgy hívunk magunk közt, hogy öröklét.

 


 
Dátum-névnap
 
Számláló
Indulás: 2007-07-14
 
Csevegjünk
Név:

Üzenet:
:)) :) :@ :? :(( :o :D ;) 8o 8p 8) 8| :( :'( ;D :$
 
zene video
 
Kedvec vers tőletek

 

 

vali75: Gondolatok hangfoszlánya

Borongós hajnal, indigókék égbolton szunnyadó álom,
Tavasz reménysége időzik a virágzó fákon.
Messze távol feldereng, ébredő Nap fénye,
Festői szépségében pitymallik, ásít éppen.
Tekintetem kalandozik, míg kávémat kortyolom,
Gondolatok hangfoszlánya, zakatolnak monoton.
Erdőt-mezőt bejárva, csobbanó patak,
Fűzfaágak ölelkeznek, amott egy nyuszi szalad.
Méz szőke tincseimen szellő lengedez,
Nap csókolta homlokomon redőt keretez.
Nyugalom szekerét húzza, andalog a lélek,
Valaha gyorsult dallamokat komponált, már nem félek.
Hittel, alázattal, célok sűrűjében lelkesen,
Úttalan utakon bolyongva, elveszve.
Lelkem megsebezte, próbatételnek egyszer vége,
Optimista szemlélettel evezek, létem tengerében.